Ez a nap is jól kezdődött! A telefonom csörgésére ébredtem fel kora reggel, és arra hogy az ablak nyitva van! Előző este Rachelel elmentünk sétálni a városba!! Nem akartam nagyon húzni halasztani egy dolgot, mégpedig a szakítást! Azóta hogy a gyűrű felkerült az ujjára azóta teljesen megzakkant! Az Azzuro-ba mentünk, és a vacsi után haza kisértem! A ház előtt pár sarokkal megálltunk és elmondtam hogy jobb lesz ennek véget vetni most mielőtt teljesen elhidegülnénk egymástól mint barátok is! Tudom nem a legjobb szöveg de ezt éreztem!
Amint felkeltem és az új táblagépemért nyúltam! Első dolgom volt megváltoztatni az állapotomat ♥-ból egyedül állóra!!! Gyorsan ki is léptem mindenből még mielőtt elárasztanak a kommentek és üzenetek áradata!!!! Bőven elég volt az szánalom kommentek és lájkok ezrei mikor valamilyen oknál foga megosztottam hogy nem vettek fel sehova!!! :/ Így jár az ember ha mindent megoszt. Felkaptam egy pólót és egy farmert a boxera amiben aludtam, aztán gooo a reggeli kávéhoz. A mai napot arra szántam hogy átgondoljam mi is lenne a legcélszerűbb döntés, ebben a helyzetben. Örök életemre nem akarok apám mellett dolgozni a kiadónál. Mindig is a zene, a zenélés, és a zene szerzés érdekelt. Már javában délfele közeledett az idő, épp egy brokeNCYDE CD-t hallgattam, fülhallgatón keresztül ezért is ért váratlanul mikor anyám megrázta a vállam és leestem az ágyamról ijedtemben!
-Damon, szépen kérlek hogy menj fel a padlásra, le kéne hoznod egy torta formát, ott találod a zöld fotel melletti dobozok egyikében. Kérlek ne keljen 2xer mondanom nagyon fontos lenne, ugyanis ma jönnek át a barátnőim és szeretném megkínálni őket egy kis sütivel!
-Okays! Pillanat, még össze szedem magamat!
Felmentem a padlásra, egy jó ideje itt lakunk de eddig mindig anya jött fel mindenért, furcsa hogy most engem küldött fel! :/ Na mindegy. Amint felértem belevertem a fejemet a tetőbe. Kissé túl alacsonyan volt nekem, és alig ocsúdtam fel az épp hogy betört fejsérülésemből, máris megbuktam egy feltekert szőnyegben és borítottam mindent ami mozdítható a környezetemben. Amikor felálltam és pakolásztam a dobozok között kiesett az egyikből egy fénykép. Annyira nem is zavart volna ha az egyik szereplő a képen nem én lettem volna! Közelebbről megnézve nem is én voltam az. Csak egy eléggé rám hasonlító fickó, viszont a mellette levő nő az anyám volt, még talán a főiskolai éve alatt készülhetett vagyis olyan 19-20 éve! Egy padon ültek egy parkban. Megismertem melyikben mert gyerekként sokat jártunk itt Londonban! A fénykép hátuljára ennyi volt írva:
"Örök szerelmemnek K.G.-től ♥ 1991"
Most akkor mi van?? Ő az apám??? Hasonlít rám? Apám nem!! Ezen gondolkoztam a szobámba vacsoráig!
By: Đamon
Nagyon jó a fejezet *_* szegénynek még csak az lenne nagy baj, hogy ha kiderül, hogy az eddigi apja nem is az igazi :O:O
VálaszTörlésÍgy tovább. várom. pussz :):P