2012. június 17., vasárnap

Árnyékból a fénybe

2 héttel korábban....

Minden amit eddig hittem a világról, a világomról a családomról összeomlott. Eddig volt egy csodás barátnőm, egy zenekarom, barátaim, és céljaim, és ehhez egy erős szerető családi háttér. Egyszeriben minden megváltozott. A barátnőm meghalt, a céljaim egyszeribe nem voltak reálisak, és a családom, nos a családom széthullott. Amikor is kimentem Amerikába hogy felkutassam az apámat, ami már akkor abszurd volt hisz nekem mindig is volt, születésem óta nevelt, kijárt velem az edzésekre és eljött az iskolai előadásokra amikor ideje engedte egy főszerkesztőhöz képest. Amit sosem fogok elfeledni. Ahogy megtaláltam nem csak egy újabb apára tettem szert de egy nővérre is. Aki mindvégig ott volt velem az elmúlt időszakban! Az hogy megtudtam hogy ki is Ő nekem valójában ahhoz egy tragédia kellet. Mélyen magamban legbelül átkozom magam hogy örülhetek ennek. Melinda olyan sérülést szenvedett hogy vérpótlás nélkül belehalt volna. Bár nem nagyon hiszek ezekben az ezoterikus cuccokban valami azt súgta hogy több mint egy szimpla barát de sose úgy tekintettem rá mint egy nőre akivel együtt lehetnék, és nem csak Feri és a kis Luca miatt. Abban a pillanatban minden megváltozott. Apa elakarta hagyni anyát és az igazi apám Greg a nevére akart venni.
...
Azóta apa és anya újra boldogok együtt és minden olyan mint előtte. Greg elfogadta hogy megtartom az Artchibald nevet és minden nap bejárok a nővéremhez aki kómában fekszik. Minden nap felolvasok neki az újságból, híreket, időjárást, horoszkópot, vicceket de még a lottó eredményeket is. Ahogy stabilizálódott az állapota és magához tért átvitték egy másik kórterembe. Ragaszkodtam egy egyágyas teremhez hogy kényelmesebb legyen a gyógyulása. Azóta is rengeteget beszélünk, a nővéreket kicselezve a látogatási időt meghosszabbítva.
...
-És mondd arra emlékszel amikor átmentünk a pizzázóból a Vidámparkba?
-Lehet azt elfelejteni Feri arcán hogy meglátta a hullámvasutat?
-Jah már a látványától is megakarta mutatni öreg barátját Rókakomát. :D
Kinyílt az ajtó és belépett rajta Laura és Paul.
-Gyerekek sziasztok! mondta Laura egy széles vigyorral és elindult felénk. 
Előbb Melit puszilta meg és ölelgette, majd engem. Mióta kiderültek a dolgok megkértem anyát és Paulékat hogy hadd költözhessek oda míg haza nem hozhatják a nővéremet. 
-Jó nagy kacagást hallottam.
-Ohhh igen anya csak DJ-vel épp pár közös emléken röhögtünk, mint pl hogy Feri kissé elsápadt a Vidámparkban már a dodzsem látványától is :) .
-Emlékszem, meg is írtad valamelyik leveledben! Aznap szép kis estétek volt szegénykém, tényleg mi van vele?
-Haza küldtem, mégsem hagyhatja az üzletet üresen, főleg az esküvői szezonban.
-Nos azt hiszem én kimegyek és megebédelek. Velem tartasz Paul?
-Persze.
....
Amint hogy becsukódott a kórterem ajtaja megszólaltam.
-Mondanom kell valamit!
-Mit!?
-Majd a lobbiban.
...
-Azt hiszem hogy valami nem stimmel Ferivel.
-Ezt hogy érted?
-Az üzlet csődbe megy!
-Ezt te honnan veszed?
-Onnan hogy hallottam amikor Mel hazaküldi Ferit, nem szép dolog hogy kihallgattam de csak a vak nem vette volna észre mi ez a hacacáré! Épp ezért kérlek téged hogy ne mondd el senkinek mert ezt nekem se szabadna tudnom. Épp most akartam elmesélni a nővéremnek, csak betoppantatok. Ami lehet jobb mert magam sem tudom hogy kezdjek bele. Szeretnék segíteni rajtuk. Pláne úgy hogy szerintem van itt valami ami picit megnehezíti a dolgom?
-Mi?
-Mind a ketten makacsok mint az öszvér!
-Látod Damon ez igaz.
-Na visszamehetsz Lauráékhoz nekem még van egy kis dolgom, otthon találkozunk.
-Szervusz!
-Helló!
Kezet fogtunk azzal mindenki ment a maga útjára. Paul a feleségéhez és annak lányához Én pedig a városba.