2011. november 22., kedd

Merre induljak?

A nyár szépen eltelt, már amik történtek. Rach halála, a házfelújítás, és a felvételi értesítő. Általában megőrjít a szüleim főleg anyám izgágasága a jövőmet nézve. Megállás nélkül azt hajtogatja, hogy a zenélés igen szép hobbi de nem egy biztos jövőt ígérő szakma. Ami azt illeti erre hamar rá kellett jönnöm, ezért bejelöltem még két másik iskolát, stikában amiről hallgattam. Az EKF-et és a BKF-et. Mivel drága jó szüleim épp leszálltak rólam, mert meg van a saját ügyes bajos dolgaik így kinyithattam az értesítőt miszerint sikeres felvételt nyertem az EKF Tömegkommunikáció és Médiatudomány szakára. Csöngettek, a postás volt az, két másik borítékot is hozott nekem. Rá se pillantottam a címzésre csak aláírtam az átvételi elismervényt és szaladtam fel és bontottam is ki. Azt hittem majd kiugrik a szívem, és ott esek össze. A másik két borítékban egy-egy felvételi értesítés állt. Nem értem hogyan lehetett hogy hármat is kapok? A másik kettő a BKF-től és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről érkezett. Most nem elég azt eldöntenem, hogy ha újságíró riporter szeretnék lenni, akkor melyik iskolába de még a zene és a média között is választanom kell. Felhívtam a levelekben található telefonszámokat és érdeklődtem most akkor mi a teendő, amire ők maguk sem tudták a választ. Ebből a dologból ki akartam hagyni a szüleimet mindenféle képen. A barátaim mind nyaralnak és búsulnak h nem, vették fel az áhított helyre, vagy épp örülnek neki és tombolnak ezerrel. Fogtam a telefonom, és már majdnem tárcsáztam volna, csak Ő nem vette volna fel. Már soha nem is veszi fel a telefont. Ekkor eszembe ötlött kit hívhatnék fel. Mivel hetente dumálunk egyébként is tudtam hogy nem zavarhatom. Feri Lucával épp az állatkertbe mentek, amolyan apa-lánya napra. Tehát felhívtam Melt. A harmadik csörgetésre fel is vette.
- Igen? Mondd.
- Helló! Elöszőr is zavarok?
- Áh dehogy. Most végeztem a takarítással, betettem egy adag mosnivalót és épp lazítok. Na mondd mizujs?
- Elég kellemetlen helyzetbe kerültem.
- Mondd már!!! Vagy nem telefon téma?
-Elmondhatom telefonban is de átugorhatok. Útközben betérhetek egy boltba jégkrémért akár! 
- Ha betérsz és veszel, akkor citromos, csokis, izűt!  Addig épp kellemesen behűlik a jeges tea.
- Jeges tea? Hm…! Citromos?
- Lehet más ízű egy angol jeges tea?
- Akkor jól kiegészíti majd a fagyi. Egy negyed óra max és ott vagyok.
- Ok! Szióóóóó!
- Szia! 
Amint letettem a telót, fogtam a három borítékot és a kocsikulcsot. Útközben betértem a közeli kis ABC-be és megvettem a jégkrémet. A kapunál megálltam és benyitottam. Mel ott ült a padon és sütette magát miközben az MP4 szólt a fülébe! Amint felhívtam magamra a figyelmet bementünk a hűvös házba. Nekiláttunk a felvételi borítékoknak és közben fagyiztunk. Úgy elment az idő, hogy észre sem vettük. Feri is megérkezett időközben. Lucát letette a nagyszüleinél. Megdumáltam Ferivel is a helyzetet. Kissé sablonos választ adott.
„- Hallgass a szívedre! Válaszd azt, amit igazán szeretnél!”
Aztán hozzátette.
„- Melyiket választanád igazán? Mi az, amivel megtudod valósítani a céljaidat?”
Mivel még fiatal volt az idő úgy döntöttünk össze hívjuk a cukrászdából a többieket, meg a bandából és elmegyünk buizni és megünnepeljük, hogy felvettek, három helyre is. Dobtam anyunak és apunak egy-egy SMS-t hogy biztos, ne aggódjanak. Az hogy melyik utat választom az lényegtelen, viszont hogy a barátaim mellettem állnak bárhogy döntök erőt ad neem.

By: Damon

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése